Biztosan említettük már egy párszor, hogy nagyon szeretünk átjárni szlovák szomszédainkhoz, hogy meglátogassuk egyik kedvenc hegységünket, a Magas-Tátrát. Legutóbbi tátrai kiruccanásunkon úgy döntöttünk, elsétálunk arra a helyre, ahová először túráztunk el a Tátrában (a Zöld-tavi-menedékházhoz), és ez az út rengeteg nosztalgiát rántott elő belőlünk.
Rengeteget nevettünk saját, kezdeti bénázásunkon, mert nem mindenki születik hegyi embernek (mi meg főleg nem). Gyorsan el is döntöttük, hogy mindeképpen fogunk írni egy cikket amiben összefoglaljuk, hogyan fogj neki egy tátrai kalandnak, ha nem ismered (még) annyira a hegyeket, hátha tudunk ezzel segíteni más, kezdő túrázónak.
Szinte biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok akik szeretnének nekivágni a hegyeknek csak hát vannak ugye azok a fránya kifogások, ami miatt most nem, meg majd később, és végül ismét jövőre halasztódik a hegyi-projekt. Remélem ezzel a kis írással sikerül kiiktatni néhány kifogást, és legközelebb összefutunk a jó kis hegyi túrán.
(De legrosszabb esetben, remélem találtok benne hasznos infókat, vagy legalább szórakoztok rajtunk egy kicsit).
Első pont: a közlekedés
Van egy olyan tévképzet, hogy a környező országokba vagy autóval vagy kínok kínja árán lehet csak eljutni, és azt is csak akkor, ha nagyvárosba megyünk. Nos, ez egyáltalán nem igaz (nem csak a nagyvárosokra vonatkozóan). Mi általában egy 4 napos hosszú hétvégét töltünk a Magas-Tátrában, amire tökéletes szokott lenni a kedvenc vasúti társaságunk (MÁV) által értékesített Tátrai Kirándulójegy.
A jegy az aktuális euró árfolyam függvényében változhat, de alapvetően nem megfizethetetlen, benne van egy retúr jegy Csorba településéig, illetve a 4 nap alatt a tátrai villamos teljes körű használata, amivel rengeteg túraútvonal kiindulópontja közelíthető meg. Mi lassan 4 éve mozgunk a villamos nyomvonalán, és még mindig nem pörgettük ki az összes lehetséges túrát, szóval biztos vagyok benne, hogy fogtok találni nektek megfelelő útvonalat.
És ha már szóba jött a tátrai villamos.
Én akkor is ajánlom az igénybe vételét, ha autóval mentek a szálláshelyetekig, egyrészt azért, mert nem kell majd fizetni parkolásért, másrészt azért, mert gyönyörű útvonalon zakatol keresztül (nem utolsó sorban pedig elég jó érzés egy korsó sörrel ünnepelni miután lejöttél a hegyről, ezt autóval nem ajánlom).
Második pont: a szállások
Nem egy kétoldali szívifarktust kaptam már amikor egy booking.com keresés után azt láttam, hogy egy éjszakáért kettőnknek majd 30 000 Ft.-ot elkérnek egy szállásért, holott én is tudom, Mr. Hegyi Ember is tudja (és valószínűleg a szállásadó is tisztában van vele), hogy a szálláson tartózkodásom egy zuhany-alvás kombóban fog kiteljesedni, és másnap indulunk tovább túrázni.
Sajnos erre annál jobb módszert nem találtam még ki, hogy próbálok minél inkább előre tervezni. Ha például látom, hogy lesz egy hosszú hétvége amikorra egyébként nem terveztünk programot, lefoglalok egy (lehetőleg ingyen) lemondható szállást. Így ha tényleg tudunk mennyi nyert ügyem van, mert sikerült néhány ezrest (tízezrest) megspórolni, ha mégsem tudnánk menni (ilyen még nem fordult elő) akkor pedig nem veszítettem semmit.
Persze azért játszunk fair játékot, ha tudod, hogy nem fogsz menni minél előbb mond le a szállást, hogy a szállásadó ki tudja adni másnak. Ők is pénzből élnek, legyünk jófejek.
Szálláshely ügyileg nekünk eddig a legjobban az vált be ha Ótátrafüred környékén kerestünk szállást, mert innen tudtunk a legegyszerűbben közlekedni, de ez már igazán rajtatok múlik. (Első próbálkozásra sikerült Poprád egy távoli oldalára szállást foglalni, így minden túrát egy 40 perces séta előzött meg – és zárt le -, ezt mondjuk annyira nem ajánlom.)
Harmadik pont: a túratervezés
Na ez már nagyobb falat. Számunkra a 2016-os tátrai túránk volt az első olyan külföldi túránk amit magunknak szerveztünk, és azért némileg izgultam, mert miután rákerestem, hogy mire kell figyelni a hegyen és milyen veszélyek lehetnek (pl egy medve), elkezdett remegni a térdem és komolyan elgondolkodtam azon, hogy a túrabakancsot horgolótűre cserélem és hobbit váltok.
A másik nehézség ezen a téren, hogy nem tudtam, hogy ezeket az útvonalakat (hiszen számomra teljesen ismeretlenek voltak) milyen tempóban fogjuk tudni megcsinálni, hogyan haladunk majd, és úgy általánosságban hány km-t tervezhetek egy napra. Mert azt azért ne felejtsük el, hogy 25 km. a Mátrában más élmény lesz, mint 25 km. a Tátrában (és ezzel persze nem a Mátrát szólom le, imádok ott túrázni és terveztem már olyan túrát, hogy több túratársam is megfogadta, hogy velem soha többet sehova).
Ezekre nekem hatalmas segítséget nyújtottak az útikönyvek, ahol egyrészt kész túratervekkel álltak elő szakaszokra lebontva, szakaszonként várható teljesítési idővel, nem mellesleg a látnivalókat is szépen feltüntették, tehát végig pontosan tudtuk, hogy hol vagyunk, merre megyünk, mi van itt, mit kell figyelni és merre jártunk eddig.
Érdemes még tisztában lenni azzal is, hogy a Magas-Tátra területén (a TANAP-nak hála) remekül fel vannak festve az utak, mindenhol táblával jelzik a túraösvényeket, és alapvetően nehéz eltévedni (nem lehetetlen, mi is másztunk már át hason sziklákon amikor észrevettük, hogy jé, a túraösvény meg 5 méterrel felettünk megy).
A túrakönyv azért is hasznos, mert nagyon objektíven mutatja be a környéket és az esetleges veszélyeket, így lehet érdemes először itt utána olvasni, hogy mi vár rád a hegyen. Ez azért is lehet hasznos mert nagyon sok neten keringő tévhitet és “negatív élménybeszámolót” megspórolsz magadnak (tudniillik ma már mindenki posztolhat bármit a neten.. khm… ugye).
De ha már túrakönyv, megosztom veletek az én kezdő pakkomat, ezeket szoktam használni a túratervezés során:
Hátizsákkal Szlovákián át – Magas-Tátra
Nekem nagyon bevált ez a könyv, mert egyrészt pici (tényleg zsebkönyv), nincs benne végtelen sok túra, de azokat nagyon jól leírja. Mindegyik túrához van térkép melléklet (ami persze nem helyettesíti a túratérképet, de segít vizualizálni, hogy merre fogsz kirándulni) és nagyon olvasmányosan írja le a túrát.
Nagy Árpád – Magas-Tátra túrakalauz
Nagyon megörültem, amikor 2018-ban újra kiadták ezt a könyvet, gyorsan be is szereztem magamnak egy példányt. Fun fact, hogy első tátrai kirándulásunkon Árpád volt a túravezető, és már az is élmény volt, ahogy a hegységről beszélt. A könyvében is hasonló élvezettel ír a Tátráról, rengeteg hasznos túratipp és információ van benne, csak ajánlani tudom.
Ennek kapcsán még ajánlom, hogy túra előtt tájékozódjatok Árpád oldalán a magas-tatra.info oldalon, itt nagyon sok naprakész infót találtok, hasznos tippeket és linkeket egyéb weboldalakhoz, ahol érdemes elkezdeni a felkészülést.
És még egy fontos dolog ami legyen nálad: a térkép (nem digitális)
erről megoszlanak a vélemények, nekem jelenleg egy Kompass térképem van (benne egy német útikönyvvel, ezt még nem sokat forgattam de a képek szépek). Őszintén nem sokat kellett még használjam, mert olyan jól jelölik a táblák az utat, de amikor kellett mindig jó szolgálatot tett. Az útvonalakon jelölik az átlagos megtételre kalkulálandó időt, tehát extra hasznos kezdőknek is.
Negyedik pont: felkészülés a túrára
vagy más néven: mi kerüljön a hátizsákba. Nos ez elsőre nem volt olyan egyszerű amilyennek tűnik, főleg ha az ember nem “túrázós közegben” nőtt fel (mint például mi). Mert tényleg kell, hogy mindig legyen nálad extra zokni? És mi van a kajával, abból mennyit?
Nem fogok tudni olyan listát írni ami mindenkinek megfelelő lesz, hiszen ez picit önismereti kérdés is. Például hiába olvasod azt 14 portálon és 4 útikönyvben, hogy vigyél magaddal szőlőcukrot ha a szőlőcukor gondolatától is legszívesebben kifutnál a világból. Lehet neked az aszalt szilva válik be. Vagy a PEZ cukorka.
A lényeg az, hogy ha hosszabb túrára készülsz a Magas-Tátrában előtte tarts bemelegítő túrákat, ahol fel tudod mérni, hogy nagyjából mik a szükségleteid és ezzel megkíméled magad attól, hogy felesleges dolgokat cipelj a hegyen (és persze attól is, hogy valami fontos otthon maradjon).
Ötödik pont: ha először vagy itt, ezeket ne hagyd ki!
Tudom, tudom, sok a rizsa, most már kellene valami konkrétum is, hogy hogyan fogjunk neki ennek az egész Magas-Tátra kalandnak. Hova menjen egy kezdő túrázó? Nos, ez nagyban függ a szóban forgó túrázó felkészültségi szintjétől is. Mi például az első utunkon megkockáztattuk a Nagyszalóki-csúcsot, amire nem voltunk felkészülve, nem is tudtunk felmenni a csúcsig (itt egy fontos kitérő, hogy visszafordulni is tudni kell ha olyan a helyzet, de erről majd később egy hosszabb cikkben fogok értekezni).
De ugyanezen hétvégén nekifutottunk az Elülső-Szoliszkónak is (nem felvonóval, az fontos!) és az például egy remek túranapnak bizonyult.
Persze van néhány látnivaló amit – akármilyen kezdő vagy – nem érdemes kihagyni. Íme egy felsorolás a mi alap “must see” listánkról, a teljesség igénye nélkül:
- Rainer kunyhó és a Tarpataki-vízesések
- Zöld-tavi menedékház
- Csorba-tó és Poprádi-tó
Ha pedig felkészültebb vagy:
- Tengerszem-csúcs (jelenleg a legmagasabb, túrázóknak elérhető csúcs)
- Nagyszalóki-csúcs (másodjára meglett)
- Kis-Viszoka-csúcs
- Lorenz-nyereg (ezt az utat jártuk be idén, beszámoló róla itt)
De ez csak a mi rövidített listánk, ennél sokkal több a látnivaló és mindenkinek meg kell találni a maga kedvenceit. Valószínűleg a mi listánk is évről-évre változni fog. 🙂
Hatodik pont: ügyelj a környezetedre!
Biztosan mondanom sem kell, de az egyik legfontosabb dolog amikor túrázol (akár kezdő akár haladó szinten), hogy figyeljünk az erdőre, figyeljünk a túratársainkra, ne szemeteljünk és tiszteljük a környezetet.
Ez természetesen nem csak a Magas-Tátrára igaz. Fontos, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy megőrizzük természeti kincseink szépségét, tisztaságát.
Nos, őszintén reméljük, hogy ezzel a (határozottan hosszúra sikerült) cikkel tudtunk segíteni a felkészülésben, és kedvet kaptatok egy jóféle tátrai kiruccanáshoz.
Találkozzunk a hegyekben!
